„Itt lényegében csak egy adminisztratív jellegű átszervezésről van szó. Minimum 300 diák kell egy iskolában legyen ahhoz, hogy jogi személyiségű státusz alakulhasson ki, illetve hogy maradhasson meg. Bélteken és Szakaszon nem volt meg a szükséges létszám, ezért a tanfelügyelőség nem fogadta el a két jogi személyiségű iskolai státuszt, ehelyett a tanügyi intézmények összevonása mellett döntöttek” – mondta Kallós Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
A tanügyi törvény szerint egy iskolában legkevesebb 300 diáknak kell tanulnia ahhoz, hogy önálló jogi személyiséggel rendelkezhessen, egy óvoda pedig ennek a létszámnak a felével maradhat önálló. Egy osztályban legkevesebb 12 diáknak kell tanulnia ahhoz, hogy elkerülhető legyen az osztályösszevonás.
Az a községi iskola, amely nem rendelkezik a tanügyi törvényben előírt gyereklétszámmal, mégis megtarthatja a jogi személyiségét, mert erre a tanügyi törvény lehetőséget ad abban az esetben, amikor községszinten nincs más jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, amellyel az illető iskola vagy óvoda összevonható lenne.
Béltek polgármestere attól fél, ha megtörténik az összevonás, akkor nőni fog az iskolaelhagyási arány, Szakaszon ugyanis a tanulók 70%-át teszik ki a roma származású gyerekek.
2011-ig a szakaszi iskola a bélteki intézménynek volt alárendelve. Akkor egy olyan törvénycikkely értelmében vált ki, amely kimondja, hogy amennyiben egy közigazgatási egységben több általános iskola is működik, és az egyik többségben kisebbségi tannyelvű osztályokból áll, akkor az önálló jogi státuszt kaphat.
2011-ben a bélteki iskolában a magyar tannyelvű osztályok aránya még nagyobb volt a románokénál, az utóbbi években azonban csökkent a magyarság aránya. Ezzel párhuzamosan nőtt a román diákok száma az oktatásban, így indokolatlanná vált, hogy mind a két jogi személyiségű tanintézményt megtartsák. Így került sor a tanintézmények adminisztratív jellegű összevonására: azaz a kettőből egy maradt, az oktatási helyszínek viszont változatlanul az eddigieknek megfelelően működnek tovább.